ez az 5 hetes "pocakom" reggel. szerteném végig megörökíteni a hasam növekedését, de csak a reggeli képekre adok, ert este már most is akkora a hasam, mint egy háromhónapos terhesnek... xD

Tegnap ért bennünket egy szörnyű élmény. Egy angliai barátnőm itthon volt Szolnokon és beszaladtunk hozzá a városba a Frei kávézóba. Ott voltunk vagy 3 óra hosszát, dumáltunk, teáztunk és Sacival foglalkoztunk. Sokan voltak végig. Sárika nem viselkedett rosszul, sőt. Csak ott az asztalunk körül mászkált és játszott, enm hangoskodott csak egyszer sikított oda egy nőnek, aki nem vette zokon nevetett rajta, én meg visszahívtam Sacit és abbahagyta. amikor mentünk kifelé olyan fél 6 körül, kint cigizett három pasas. A legfiatalabb direkt úgy hogy halljam mondta a többieknek:
"Visszamehetünk végre, mert elmegy a visítógép..."
Először nem is fogta az agyam, csak egy 10 másodperc után, hogy ez nekem szólt...
amikor mentünk visszafelé abba az irányba még mindig ott álltak és nagyon csúnyán nézett rám. Összetalálkozott a tekintetünk és én mondtam:
"Megnyugodhatsz nem megyünk vissza" - a szörnyű az egészben, h egyáltalán nem jött zavarba...
Rosszul esett a dolog, mentünk tovább. Azért esett rosszul, mert Saci tényleg normálisan viselkedett, nem volt földön-fetrengés vagy ilyesmi. Az is bosszantott, hogy nem nekem mondta. Mert vagy
1. lett volna annyi vér a pucájában, hogy nekem mondja meg, hogy neveljem meg a gyerekem, vagy ne hozzam már kávézóba, mert zavarja az embereket, vagy ű
2. lett volna annyira intelligens, hogy akkor beszélik meg, amikor már elmentem...

Innen is látszik, hogy milyen más a mentalitás például Németországban. Ott szinte csak apukákat láttam ebédidőbe kávézni a barátaikkal és legalább egyiknél mindig volt egy baba, volt hogy csak fél éves csöppség... és érdekes ott senkit nem zavart...
áááááááá
ezért van az, hogy az anyukák kiszorulnak mindenhonnan, nem élnek a gyerek mellett társasági életet :(